Egy festékboltban dolgozom, ami elég forgalmas helyen van, de mégis sikerült egy családias légkört kialakítanunk. Egyik nap bejött egy család, két középkorú felnőtt és a fiatalkorú gyerekük. Sosem szoktam ilyenkor a vásárlóra úgymond ráállni, hagyom, hogy ők jöjjenek oda, ha van valami kérdésük, illetve kihallgatni sem szoktam sosem a beszélgetéseiket, azonban most felfigyeltem arra, amiről párbeszédet folytattak. A téma az alkoholizmus és azon belül az alkoholisták voltak. Arról beszéltek, hogy egyik rokonuk mennyire el van veszve és hiába próbálkozott már annyi mindennel, többek között volt az Addiktológia Osztályon, de senki nem tudott érdemben segíteni ennek a családtagnak. Miközben néztem, ahogy válogatnak a festékszínek között, azon járt az agyam, hogy egyszer én is alkoholbeteg voltam és én is nehezen találtam meg a saját utam, és azt a klinikát, szakembercsapatot, akik tudtak akkor segíteni. Elnézést kértem azért, mert hallgatóztam, de úgy éreztem, hogy segítenem kell. Kedves család volt, akik szintén nagyon segíteni szerettek volna családtagjuknak, ezért nem vették sértésnek a közeledésem. Odaadtam egy cetlit, amire ráfirkáltam az elérhetőségem és mondtam, hogy bátran adják oda az alkoholbeteg rokonuk számára, szívesen elmesélem neki a történetem és tudok is ajánlani professzionális segítséget.
Két hét telt el az ominózus eset óta, amikor megcsörrent a telefonom és a segítségemet kérte egy férfi. Elmeséltem neki, hogy hosszú éveken keresztül én is csak az alkoholban láttam meg a kiutat az akkori élethelyzetemből, azonban engem is támogatott a család és változtatni akartam. Hosszas keresgélés után találtam rá a Felépülők klinikára, ahol olyan képzett szakemberek segítenek, akik maguk is egykor alkoholisták voltak és pontosan tudják min megy keresztül egy alkoholbeteg. A klinikát egy háromfős család hozta létre, akik maguk is átmentek a legnehezebb életszakaszukon és a klinikát működtető házaspár akkor tért észhez, amikor már a fiuk is mértéktelen alkoholt fogyasztott. Kialakítottak egy programot, mely segít a leszokásban azok számára, akik eldöntötték, hogy megszeretnének változni és teljes életet szeretnének élni. A magánklinikán egy 28 napos felépülési programban lehet részt venni, de persze ha van igény egyéni konzultációs szolgáltatást is tudnak nyújtani. Én először egyéni alkalmakat fizettem, és annyira megtetszett a szakemberek hozzáállása, hogy amint tudtam jelentkeztem és be is fizettem a bentlakásos program díját. A program Szőcön egy kis terápiás házban zajlik, ahol különböző foglalkozásokat szerveznek az addiktológiában jártas szakemberek. Amit kifejezetten szeretek kiemelni, hogy a családot is bevonják a terápiás programba, ezzel is segítve a hatékonyabb gyógyulást.
A telefon másik oldalán lévő fiatal férfi hangján azt hallottam, hogy elkezdett bizakodni. A beszélgetésünk után hetekig tartottam benne a lelket, amíg végül sikerült bekerülnie a programba (nem kivételeznek, de nem indul minden héten, várnia kellett néhány hetet az indulásig). A felépülést segítő egy hónap után már sokkal jobban érezte magát és családtagjaival sokkal jobb lett a kapcsolata, akik végig támogatták.
A napokban bejött az a kedves család, akiknek ajánlottam a klinikát és nagyon megköszönték segítségemet.
Minden alkoholbetegnek más, ezért lehet, hogy más módszer válik be valakinek, azonban ennek a fiatalembernek sajnos az Addiktológia Osztályon való időszak sem hozta meg a várt eredményt. Érdemes sokat olvasni a témában és az alapján eldönteni mi segíthet rajtunk, viszont én szívből tudom ajánlani a Felépülők csapatát, mert bennük ott a hiányzó láncszem, ami a legtöbb addiktológus szakemberből hiányzik és az az, hogy ők maguk is alkoholbetegek voltak.